Vendégmunkások foglalkoztatása Magyarországon: mire kell figyelniük a munkáltatóknak?

A harmadik országbeli munkavállalók, különösen a vendégmunkások magyarországi foglalkoztatása egyre több vállalkozás számára jelent gyakorlati megoldást a munkaerőhiány kezelésére. A vendégmunkások alkalmazása ugyanakkor összetett jogi és adminisztratív feladatokat ró a munkáltatókra, mivel a foglalkoztatás egyszerre érinti a munkajogi, idegenrendészeti, adózási és társadalombiztosítási szabályokat.

A szabályok megsértése jelentős bírságkockázattal járhat, ezért a vendégmunkásokat foglalkoztató vállalkozásoknak célszerű már a munkaviszony létesítését megelőzően áttekinteniük a vonatkozó előírásokat.

A vendégmunkásokra is a Munka Törvénykönyve vonatkozik

A vendégmunkások munkaviszonyára is a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) rendelkezései az irányadók.

Ennek megfelelően a vendégmunkások esetében is kötelező:

• az írásbeli munkaszerződés megkötése,
• a munkaidőre és pihenőidőre vonatkozó szabályok betartása,
• a munkabérre és bérpótlékokra vonatkozó előírások alkalmazása, valamint
• a szabadság biztosítása és nyilvántartása, továbbá
• a munkavédelemre és az egyenlő bánásmód követelményére vonatkozó szabályok érvényesítése.

Fontos sajátosság, hogy a vendégmunkások munkaviszonya határozott időre jön létre, amely nem haladhatja meg a részükre kiadott tartózkodási és munkavállalási engedély érvényességi idejét. A határozott idő azonban nem jelenti azt, hogy a munkavállaló kevesebb munkajogi védelemben részesülne: a díjazásra, munkaidőre, pihenőidőre, szabadságra és a munkaviszony megszüntetésére vonatkozó szabályokat teljeskörűen alkalmazni kell.

Az engedélyhez kötött foglalkoztatás korlátai

A vendégmunkás kizárólag annál a munkáltatónál, abban a munkakörben és azon a munkavégzési helyen dolgozhat, amely a tartózkodási engedélyében szerepel. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a munkáltató nem helyezheti át a munkavállalót szabadon másik telephelyre vagy munkakörbe, ha az eltér az engedélyben foglaltaktól.

A munkavégzési hely vagy a munkakör engedély nélküli megváltoztatása idegenrendészeti jogsértést eredményezhet, és munkaügyi jogkövetkezményeket, illetve bírságot vonhat maga után. Ez különösen fontos olyan munkáltatók esetében, amelyek több telephellyel, projektalapú munkaszervezéssel vagy alvállalkozói lánccal működnek.

Bejelentési kötelezettségek az OIF felé

A munkáltatónak legkésőbb a vendégmunkás munkába lépésének napján meg kell győződnie arról, hogy a munkavállaló érvényes, az adott foglalkoztatónál történő munkavégzésre jogosító tartózkodási engedéllyel rendelkezik.

A foglalkoztatónak az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság (OIF) felé több esetben is bejelentési kötelezettsége van. Be kell jelenteni többek között a foglalkoztatás megkezdését, a foglalkoztatás meg nem kezdését, a munkavégzés megszűnését, valamint bizonyos esetekben a foglalkoztatási feltételekben bekövetkező változásokat is.

Ezeket a bejelentéseket főszabály szerint az eseménytől, tudomásszerzéstől vagy az engedély átvételétől számított 5 napon belül kell teljesíteni. A bejelentések megtételére az OIF által működtetett EnterHungary elektronikus felület szolgál.

Lényeges, hogy a NAV felé megtett bejelentés nem helyettesíti az idegenrendészeti hatóság felé fennálló bejelentési kötelezettséget. A két hatósági bejelentési rendszer egymástól elkülönül, ezért a munkáltatóknak mindkét irányban teljesíteniük kell a vonatkozó kötelezettségeiket.

Jelentős bírságkockázatok

Az idegenrendészeti bejelentési kötelezettségek elmulasztása súlyos következményekkel járhat. A munkáltató közrendvédelmi bírsággal sújtható, amelynek összege foglalkoztatottanként akár 1.000.000 forintig terjedhet.

Különösen szigorú szabály vonatkozik arra az esetre, ha a vendégmunkás munkaviszonya megszűnik vagy megszüntetésre kerül. Ilyenkor a foglalkoztatónak gondoskodnia kell arról, hogy a vendégmunkás Magyarország területét a munkaviszony megszűnését követő legkésőbb 6. napon elhagyja. E kötelezettség elmulasztása esetén az idegenrendészeti hatóság 5.000.000 forint összegű bírságot szabhat ki.

NAV, adóazonosító jel és társadalombiztosítás

A vendégmunkásoknak a magyar adó- és járulékszabályok alkalmazása miatt adóazonosító jellel kell rendelkezniük. A foglalkoztatási jogviszonyt a NAV felé legkésőbb a munkavégzés megkezdése előtt be kell jelenteni.

A vendégmunkás Magyarországon főszabály szerint biztosítottnak minősül, ezért a munkáltató köteles a bruttó munkabéréből levonni a 15% személyi jövedelemadót és a 18,5% társadalombiztosítási járulékot. A társadalombiztosítási ellátások igénybevételéhez TAJ-szám igénylése is szükséges.

Fontos eltérés a magyar munkavállalókhoz képest, hogy ha a vendégmunkás fizetés nélküli szabadságra megy, TAJ-számának érvényessége megszűnik, és a munkába történő visszatérést követően azt ismét aktiváltatni kell a NEAK-nál.

Adókedvezmények: fontos korlátozás 2025-től

A vendégmunkásokra alapvetően ugyanazok az adózási szabályok vonatkoznak, mint a belföldi munkavállalókra. Ugyanakkor 2025. január 1-jétől adókedvezményeket a magyar munkavállalókon kívül kizárólag az EGT-államok, valamint a Magyarországgal határos nem EGT-államok – Ukrajna és Szerbia – állampolgárai vehetnek igénybe.

Ez azt jelenti, hogy számos vendégmunkás nem jogosult például a 25 év alattiak személyi jövedelemadó-mentességére, így a közterheket teljes összegben köteles viselni.

Alvállalkozói láncok és egyetemleges felelősség

A vendégmunkások foglalkoztatása nemcsak a közvetlen munkáltató számára jelenthet kockázatot. Egyetemleges felelősség terhelheti a fővállalkozót és az alvállalkozói lánc valamennyi szereplőjét is, ha tudtak, vagy kellő gondosság mellett tudniuk kellett volna arról, hogy az alvállalkozó tartózkodásra jogosító engedéllyel nem rendelkező harmadik országbeli állampolgárt foglalkoztat. Erre tekintettel a fővállalkozók számára különösen fontos az alvállalkozók foglalkoztatási gyakorlatának ellenőrzése, valamint az engedélyek, bejelentések és munkajogi dokumentumok megfelelő dokumentálása.

Összegzés

A vendégmunkások foglalkoztatása megfelelő jogi és adminisztratív felkészültség mellett hatékony megoldást jelenthet a munkaerőhiány kezelésére. A munkáltatóknak ugyanakkor fokozott figyelmet kell fordítaniuk arra, hogy a munkavégzés minden eleme összhangban legyen a tartózkodási engedélyben foglaltakkal, valamint, hogy az OIF, a NAV és a társadalombiztosítási szervek felé fennálló kötelezettségeiket határidőben teljesítsék.

A jogszerű foglalkoztatás érdekében célszerű belső ellenőrzési és dokumentációs rendszert kialakítani, különösen azoknál a vállalatoknál, amelyek nagyobb létszámban, több telephelyen vagy alvállalkozói láncban foglalkoztatnak vendégmunkásokat.

Amennyiben a vendégmunkások foglalkoztatásával kapcsolatban kérdés merül fel, irodánk készséggel áll rendelkezésre a vonatkozó munkajogi, idegenrendészeti és foglalkoztatási megfelelési kérdések áttekintésében.